2018. 09. 09, Vasárnap (Kisboldogasszony ünnepe Máriabesnyőn)

Ezen a napon számos zarándoktestvér köszöntette a Szűzanyát énekkel, imával, virágokkal és egyéb kérésekkel. A szívemet mélyen megrendítette, hogy az emberek mennyire szeretik a Szűzanyát és mennyire hálásak az ő közbenjárásáért. Édesanyánk a Mennyország Királynőjeként örömkönnyek között fogadta az emberek imáit és kéréseit. Ő mindenkire egyénként odafigyelt és kedvesen hallgatta az embereket. Amikor magamban én is elsoroltam a kéréseimet, akkor hallottam édesanyám hangját, aki így szólt:

„És te mit ajánlasz fel nekem? Sokan kérnek tőlem, és amint imájuk meghallgatásra talált, akkor elfeledkeznek a hálaadásról vagy az ígéreteikről. Mindezek elmulasztása miatt számos kegyelemtől elesnek, amely a lelkük javát szolgálta volna.” Édesanyámnak azt feleltem: „Nekem nincs semmim, csak a szívemet tudom neked felajánlani.” A Szűzanya ekkor megmutatkozott előttem és nem szólt semmit. Viszont egy gyöngéd mosoly megjelent az arcán, ami engem boldogsággal töltött el.

Öröm volt látni ezen a kegyhelyen, hogy milyen sokan álltak sorba a gyóntatószékek előtt. Várakozás közben láttam a Sátánt láncokkal a mellkasán és hallottam a dühöngését, mert amikor egy ember a gyónás által megtisztul, akkor azzal csorbul a gonosz hatalma a lélek fölött. Láttam, hogy a Sátán szétküldte angyalait az emberek között, hogy azt sugallják nekik, hogy ne gyónjanak. A Szűzanya azt mondta: „A Sátán retteg tőlem, mert tudja, hogy közbenjárásomnak nagy ereje van, melynek hatására sokan megtérnek. Miután az emberek megakarnak tisztulni a gyóntatószékben, Fiam elé vezetem őket, aki az üdvösség forrása. Ez jelenti a Sátán igazi bukását, mert így teljesedik be az ember valódi szabadulása.”

Édesanyám megmutatta a Mennyország kincstárát. Aki oda belép, az Isten végtelen nagy gazdagságával találkozik, amely legfőképpen az Ő szeretetét, bölcsességét és egyszerűségét jelenti. Ezek a kincsek meg sem közelítik a földi értékeket. Itt a pénznek nincs nyoma. Láthattam, hogy a kincstárnak van egy olyan része, amely az emberek összegyűjtött kincseit tárolta. Isten előtt semmi nem vész kárba pl. a felajánlott könnyek, imák, az áldozathozatal, a felajánlott szenvedés stb. Ezek fel lesznek mutatva a különítélet során, mint szeretetből fakadó jócselekedetek. Ekkor megértettem, amit az Úr mondott az evangéliumban: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is.” (Mt 6, 19-21)