Láttam álmomban egy előző napi közös beszélgetést, ahol a normafai engesztelésről volt szó. A pad bal szélén Jézus megmutatkozott előttem és hallottam, hogy azt az imát mondja el (főpapi ima), ami az utolsó vacsorán hangzott el az apostolok előtt. Az Úr jelenléte annyira  megérintett engem, hogy könnyezve nyújtottam ki felé jobb kezemet, hogy legalább a ruháját érinthessem. Amikor Ő látta a kezemet nyújtását, akkor rám nézett gyengéd mosollyal az arcán és felém nyújtotta jobb tenyerét. Jobb kezemet belehelyeztem Jézus kezébe és éreztem, hogy ez a kéz nem evilági (megdicsőült állapotban volt) vagyis nincs kitéve a tér és az idő viszontagságának. Abban a pillanatban, hogy megérintettem a kezét egy látomás tárult elém: Egy templomban láttam magamat, melynek közepén egy tartó volt. A tartón egy véres kard volt elhelyezve, ám felülről a fény rásugárzott a kardra. Ez az álom váratlan volt, és kiderült később, hogy összesen tizenketten voltunk pénteken.

Másnap vasárnap egy újabb váratlan álomban részesültem. A Kútvölgyi kápolnában jártam, és észrevettem, hogy az Eucharisztia előtt több ember állt egymás mellett. Az embereken fekete láncok és bilincsek voltak, és arcuk azt sugározta, hogy lelkileg rossz állapotban voltak. Tudtam, hogy ezek az emberek a Normafához jártak az engesztelésre. Miután őket szemléltem, egyszercsak éreztem a Szűzanya jelenlétét és a kegyelem hatására az emberekről egyszerre lehullottak a bilincsek és a láncok. Voltak, akik a szabadulás hatására összeroskadtak. A Szűzanya közbenjárására régebben Máriapócson történt egy ehhez hasonló csoda (Egy ártatlan férfit gyilkossággal vádoltak meg, akinek az volt az utolsó kérése, hogy még utoljára imádkozhasson a Szűzanya kegyképe előtt. A bilincsek lehullottak, amint az őrökkel belépett a templomba.)

Jézus: Gyermekeim, Én és szeretett édesanyám kezdetben áldásunkat adtuk arra, hogy a Szent Anna réten imádság és szentmise legyen az engesztelő kápolna felépítéséért. Az elmúlt években azonban egyre inkább láthatóvá vált az, hogy a Sátán titokban és rejtőzködve működött elsősorban a vezetők között, majd az ottani hívek közé is befurakodott. Vizsgáljátok meg, hogy az elmúlt évek milyen gyümölcsöket hoztak a kápolna ügyében, hiszen a gyümölcséről ismeritek meg a fát. Vajon történt e nagy előrelépés a kápolna felépítésében? Eljött az ideje annak, hogy az igazság fényre derüljön.  A felelősség elsősorban a vezetőket érinti, akik az évek alatt alkalmatlanná váltak a feladat elvégzésére. A jó gyümölcsök helyett rossz gyümölcsök termettek, melyek a következők: Mammon, hazugság, árulás, megtévesztés és félrevezetés, a magyar egyház és a magyar kormány lejáratása,  a világi programok keveredtek  a szent dolgokkal, méltatlan körülmények a szentmise bemutatása közben. Türelemmel néztem és vártam, hogy a Szent Anna-réti engesztelés jó irányba változik e vagy megmarad a bűnnek azon gyökerei, amelyek Tőlem távol állnak, hiszen nincs rajta se kegyelmem, sem áldásom. Ahol rossz gyümölcsök vannak, ott lassan megszűnik az Én kegyelmem. A változtatás jogát fönntartom magamnak. Gyermekeim, fontos, hogy a jót nem lehet a rosszon keresztül elérni, mert végül a jó is rosszá válik. A cél nem szentesíti az eszközt. A világ ezt az alapelvet épp ellenkezőleg tanítja, mely sokakat rossz irányba visz. Az ott elvégzett ima, szentmise és a szentségségimádás nem vesztette el értékét. Ám azt akarom, hogy ezek a szent cselekmények méltó körülmények között legyenek megtartva, ahol minden ember tekintete Felém irányul. Az igazi engesztelés abban nyilvánul meg, ha szívetek, értelmetek és tekintetek középpontjában az Eucharisztia áll. Az engesztelés hivatását a magyar népre bíztam. Ezt a küldetést akkor teljesíthetitek be, ha Egyházammal egységben vagytok, miképpen a szentek is tették. Az engesztelésnek meg kell tisztulnia a rossz gyümölcsöktől, ezért kell új és tiszta alapokról indulnotok.