2018. 01. 01, Hétfő

Az Úr egy édesanya méhét mutatta nekem, amelyben éppen egy gyermek fogantatásának folyamata zajlott. Ez az asszony a világban élő édesanyákat jelképezte kortól függetlenül. Az angyalok körül vették az édesanyát és azért imádkoztak, hogy Isten terve beteljesedjen a gyermekkel kapcsolatban és a világra születhessen. Isten minden megfogant magzat életére áldását adja, hiszen Ő maga teremti őket. Láttam, hogy egyes gyermekek homlokán kereszt mutatkozott, míg másoknál a homlok üres volt. Az utóbbi esetében az Üdvözítő arcán szomorúságot láttam. Tudtam, hogy itt a keresztségről van szó. Lesznek gyerekek, akiket a szülők megkeresztelnek, más szülők pedig ezt elmulasztják arra hivatkozva, hogy gyerekeik majd felnőttkorban eldöntik. Miközben ezeket szemléltem arra gondoltam, hogy Istennek milyen terve lehet azokkal a magzatokkal, akik már korán meghalnak (abortusz, fogamzásgátló) vagy azokkal, akik a világra születnek. Bár sok jóban részesülhetnek a gyerekek az életben (pl. szülők szeretete), mégis a rosszból több jut, mint a jóból.

Jézus: „Minden emberrel tervem van akár megszületik akár nem. Én mindenkit üdvözíteni akarok. Atyám országát tervemnek megfelelően egészen be akarom népesíteni. A Föld elbírná ezt a népességet (kb. 6 milliárd ember), mert még van elegendő forrás, ami minden embert képes lenne ellátni. De az önzés és a kizsákmányolás megnehezíti az emberek életét, melynek súlyos következményei vannak. Ha képesek lennétek egymással harmóniában élni, akkor a történelem és a Föld állapota is másképpen alakult volna.”